Rokkantnyugdíj helyett egészségkárosodási ellátás

A következő években a rehabilitálhatónak tartott 220 ezer fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberből 195 ezret szeretnének visszajuttatni a munkaerőpiacra az MTI által közzétett feljegyzés szerint. Azokat, akik valamilyen munka elvégzésére képesek, ezentúl a rendszer jobban differenciálná.
Az eddigi első két kategória (I-II. csoport) megmaradna: akik ide tartoznak, azok egyáltalán nem képesek vagy csak segítséggel önellátásra, tehát nem terelhetők vissza a munkaerőpiacra.
Az eddigi harmadik kategóriát (III. csoport) azonban több váltaná fel. Az új rendszerben az eddigiektől eltérően nem az áll majd a középpontban, hogy a rokkant személy mire nem képes, hanem az, hogy az adott egészségi állapotában mire lenne képes. A dokumentum szerint a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozna az öregségi nyugdíj, s továbbra is ott maradna a hozzátartozói özvegyi és az árvasági ellátás is. Az Egészségügyi Alaphoz kerülnének a nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjjárandóságok, így a rokkantnyugdíj, a rendszeres szociális járadék, illetve a rehabilitációs járadék. A rokkantnyugdíjat 2012-től „Egészségbiztosítási ellátás” néven folyósítanák. Mivel így nem nyugdíjszerű ellátásról van szó, valószínűleg a folyósított összeg „befagyasztható” lenne, azaz nem emelkedne a nyugdíjemelésekkel. Ezzel együtt nagy valószínűséggel megszűnne a rokkantsági nyugdíjasok 50 és 90%-os utazási kedvezménye is.
A rehabilitálásra esélyesek 2012-től az újonnan kialakítandó A, B és C kategóriába kerülnének. Az A kategóriába kerülnének azok, akik legalább 60 százalék vagy annál magasabb munkaképességgel, a B kategóriába, akik 50 és 60 százalék közötti, a C kategóriába pedig, akik 30 és 50 százalék közötti munkaképességgel rendelkeznek. Az, hogy az egyes kategóriákba tartozók milyen munkára lehetnek alkalmasak, természetesen attól is függ, hogy értelmi vagy mozgássérültekről van szó, és mit tesz lehetővé a fogyatékosságuk.
A munkaképességet mérő munkaszimulátor nem igazán vált be: az egyetlen gép túlzottan lassan dolgozott, és augusztusban az 1500 felülvizsgálatból mindössze tíz esetben javasolta a rehabilitációt. A gépi vizsgálatok leálltak, és egy szakemberekből álló stáb vette át a munkát, gyakorlatilag ugyanazok, akik korábban is ezzel foglalkoztak.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium úgy látja, hogy „majdnem minden vállalkozásnál vannak olyan jellegű tevékenységek, melyeket megváltozott munkaképességűek is el tudnának látni, illetve vannak olyan szakképzettségű megváltozott munkaképességűek, akiket szívesen látnának a munkáltatók”. Ez persze eddig is így volt: a minisztérium reménye szerint most majd segíteni fog, hogy a munkáltatók mentesülnének a járulékfizetés alól, valamint „ezért fontos a személyre szabott, egyéni esetkezelés, melynek során a képzettség, a kompetenciák, a szakmai gyakorlat, a motiváltság feltérképezésre kerül”. A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatakor, ha valakiről úgy döntenek, hogy dolgozhat, munkát kell neki ajánlani. Ezért úgy tudni, bevezetnék a rehabilitációs kártyát, amely teljes járulékmentességet adna minden munkáltatónak, és nemcsak védett szervezeteknél dolgozhatnának. De kaphatnának közmunkát a START programban is.
Nincs 200 ezer álláshely, amely foglalkoztatná a rokkantnyugdíjasokat – ezt Hegedűs Lajos a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke nyilatkozta a kiszivárgott kormánytervekkel kapcsolatban. Hozzátette: a cégek a minimálbér- és a járulékemelések miatt inkább leépítésekre készülnek, nem beruházásokra. Hegedűs Lajos szerint a 35 ezer rehabilitációs járadékban részesülő ember közül egy év alatt mindössze 15 ezer talált munkát magának. Hegedűs Lajos szerint az viszont nem igaz, hogy Magyarországon van a legtöbb rokkantnyugdíjas, bár a kormány 720 ezerről beszél, ez a szám valójában 330 ezer, hiszen ennyi nyugdíjkorhatár alatti leszázalékolt van.